Gondolatok Anyák Napjáról

Kategória:
Történetek, Megható történetek

Gondolatok Anyák Napjáról

Május első vasárnapja: Anyák Napja

Van egy nő az életünkben, akiről soha nem készült elég fénykép.
- Az a nő, aki az egész világot a szívében hordozta
- Akinek a keze munkájától illatos a ház, akinek az ölelése melegebb minden takarónál, és akinek a hangja még most is képes megnyugtatni, amikor semmi más nem sikerül.Ő az édesanyánk.

Mellette ott állnak azok a csodálatos nagymamák, akiknek a szeretete már nemzedékeken átível. Anyák Napján nem csak virágot és köszönetet adunk. hanem egy pillanatra megállunk, és megpróbáljuk szavakba önteni azt, ami valójában szavakkal ki sem fejezhető.

Köszönjük nektek, anyák, hogy az első sírásunkkor ott voltatok.
- Hogy éjszakákon át ringattatok minket, miközben ti magatok alig aludtatok.
- Hogy akkor is mosolyogtatok, amikor belül sírtatok.
- Hogy tanítottatok járni, beszélni, szeretni és megbocsátani, néha anélkül, hogy ti magatok is tudtátok volna, mennyire fontos, amit adtok.

Köszönjük, hogy ti voltatok a mi első otthonunk. A legbiztonságosabb hely a világon.
- Az a pont, ahová mindig hazatalálhattunk, még akkor is, ha messzire kerültünk.

- Nagymamáknak pedig külön köszönjük azt a csendes, mély szeretetet, ami már nem a napi rohanásban, hanem a lassú, bölcs pillanatokban mutatkozik meg: a mesékben, amiket elmeséltetek, a sütikben, amiket titokban sütöttetek nekünk, és abban a türelemben, amivel végighallgattátok a történeteinket, még akkor is, amikor már századszor meséltük el ugyanazt.

Ti tanítottátok meg nekünk, hogy a szeretet nem mindig hangos.
- Néha egy meleg kéz a homlokon.
- Néha egy „jól van kincsem” a nehéz pillanatokban.
- Néha csak az a csend, amikor mellettünk ültök, és érezzük, hogy nem vagyunk egyedül.

Május első vasárnapja, ne csak anyák napja legyen! Legyen emlékezés napja is.
Emlékezzünk azokra az anyákra és nagymamákra, akik már nincsenek velünk testben, de örökre a szívünkben élnek.
Az ő szeretetük nem halt meg – csak átalakult. Most bennünk folytatódik. Azoknak, akiknek még itt vannak édesanyjuk vagy nagymamájuk. öleljétek meg őket ma egy kicsit erősebben, egy kicsit tovább.
Mondjátok ki a „köszönöm”-öt és az „szeretlek”-et, amíg megtehetitek.
Mert ezek a szavak soha nem vesznek el, és később, amikor már csak emlékezni lehet, ezek a pillanatok lesznek a legértékesebb kincseink.

Drága Édesanyák és Nagymamák!
- Ti nem csak gyermeket szültetek.
- Ti egész világokat szültetek.
- Ti vagytok a szeretet legszebb, legtisztább formája ezen a földön.

Köszönjük, hogy vagytok. Köszönjük, hogy anyák vagytok.

Fotó: pexels.com

Tetszett a cikk?