A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig
Dankó Pista, az első cigány, akinek szobrot állított Európa
1912 októberében Szegeden, a Stefánia-sétányon egy különleges szobrot avattak fel. Egy cigányprímás állt ott felemelt fejjel, hegedűvel a kezében – Dankó Pista. Ez volt az első és hosszú ideig az egyetlen cigány szobor Európában.
A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig
Dankó István, művésznevén Dankó Pista 1858. június 14-én született Szeged-Fölsőtanyán (a mai Szatymazon), egy muzsikus cigány családban. Már fiatalon hegedűvel a kezében állt, és hamar saját zenekart alapított.
Pályája Szegeden indult, de tehetsége hamar elvitte Budapestre és az ország nagyobb városaiba.Több mint 400–500 dalt szerzett, köztük legendás nótákat és népszínmű-betéteket. Első sikereit Blaha Lujza, a nemzet csalogánya énekelte, aki hatalmas közönségsikert aratott velük. Pósa Lajos költővel szoros barátságot kötött, akinek verseit gyakran megzenésítette. Dankó dalai a magyar lélek legmélyebb húrjait pengették: a boldogságot, a bánatot, a honvágyat és a cigányzenészek vándorlását.
Tragikusan rövid élet
Sajnos a siker nem járt együtt anyagi biztonsággal. A szerzői jogok még nem léteztek igazán, így bár dalait az egész ország énekelte, ő maga gyakran nélkülözött. Tüdőbaj támadta meg, és mindössze 44 évesen, 1903. március 29-én halt meg Budapesten
Halála hatalmas megrendülést keltett.
Temetése országos esemény lett: ötszáz cigányzenész kísérte a koporsóját, Herczeg Ferenc búcsúztatta, Szegeden pedig díszsírhelyen temették el a Belvárosi temetőben.
A szobor, amit a szív adományozott
Halála után Pósa Lajos és más tisztelői gyűjtésbe kezdtek, hogy szobrot állítsanak neki. Nem gyűlt össze elég pénz, ezért Margó Ede szobrászművész nagylelkűen csak a márvány árát fogadta el, a munkát ingyen végezte el. A ruskicai márványból készült, másfélszeres életnagyságú szobrot 1912. október 20-án avatták fel Szegeden, a Stefánia-sétányon (ma Dózsa utca és Stefánia találkozásánál), nem messze a Kass Szállótól.
A legenda és a rongálások
A szoborhoz hamar legendák tapadtak. A legnépszerűbb szerint Dankó Pista megpendíti a hegedű húrját, ha egy szűz lány megy el előtte. Sajnos a szobor lett a város egyik leggyakrabban megrongált emlékműve. Rendszeresen letörték a hegedű nyakát, talán irigységből, vandalizmusból vagy éppen a legenda miatti „tesztelésből”. Végül acélbetétet kellett beleépíteni, hogy többé ne lehessen eltörni.
Öröksége ma
Dankó Pista neve máig fogalom a magyar nóta világában. Dalai közül sok a mai napig él: „Eltörött a hegedűm”, „Most van a nap lemenőbe” és számos más örökbecsű nóta. Szegeden a Belvárosi temetőben nyugszik, szobra pedig ma is ott áll a Stefánián, kicsit megviselten, de büszkén, mint aki túlélte az idő viharait.
Dankó Pista nevét utca is viseli Szegeden. 1979-ben még az 1945 előtti kiírás is olvasható volt
Ő volt az a cigányprímás, aki a magyar nótát a nemzet szívébe írta, és akinek emlékét még a legnagyobb szegénység és tragédia sem tudta eltörölni.
Fotó forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dank%C3%B3_Pista
Dankó Pista fehér márvány szobra Szegeden (Margó Ede alkotása, 1912)
Tetszett a cikk?
Kiemelt ApróHirdetések
További kiemelt ApróHirdetések »
Városi Magazin cikkajánló
Alsóvárosi napsugaras ház Szegeden
Helyi kalauz, Helyi látnivalók
A napsugaras házdíszítés, Szegeden és az egész szegedi nagytájon a parasztházak elterjedt, jellegzetes díszítése volt.
A szalakóta újra színesíti az Alföldet
Történetek, Állati történetek
Amikor a napfény elkapja, valóban úgy tűnik, mintha egy darabka égbolt szállna el a puszta felett.
Szegedi gyereknapi programajánló
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
A Napfény Városa különösen színes ilyenkor. Ugrálóvárak, kézműves foglalkozások, állatsimogatók stb.
Erzsébet Liget a Tisza partján
Helyi kalauz, A város bemutatása
Bemutatkoznak Szeged szép terei: Erzsébet Liget, Szeged zöld szíve a Tisza partján
Elveszett szerelmek nyomában
Történetek, Szerelmes történetek
A helyiek szerint, akik tisztelik a folyót, ezek a történetek nem puszta babonák. Inkább emlékeztetők.
Szeged mesél... A Fehér-tó őrzője
Történetek, Emberi történetek
Vannak emberek, akik soha nem tűnnek el igazán, csak eggyé válnak azzal a tájjal, amelyet a legjobban szerettek.
Szeged, Széchenyi tér
Helyi kalauz, Helyi látnivalók
Szeged híres sétálóutcája, a Kárász utca a Dugonics tértől egészen a Széchenyi térig tart.
Illatok, amelyekre mindig emlékezünk. I.rész
Életmód, receptek, Receptek
A kemence melege, amikor a kenyér még a család szíve volt
„Fáj a térdem, eső lesz!”
Életmód, receptek, Egészség, szépség
Eső közeleg, alacsonyan szálnak a fecskék:, Mondja a népi megfigyelés.