Az elveszett tyúk története

Háziállataink bármikor tudnak nekünk meglepetést okozni! Így történt ez most is!

2023-as év nyarát írtuk. Tombol a kánikula, ember, állat keresi a hűvös helyeket, ahol ha nem is lel teljes felüdülésre, de talán túl tudja élni ezt a rekkenő hőséget.

Olyan helyen élünk, ahol lehetőségem van különböző háziállatok tartására, zárt helyen van az állandó helyük, ahová éjjelre betérnek aludni, nappal viszont mehetnek a szabadba és a kiserdőbe.

Három hete azt vettem észre, hogy eltűnt az egyik tyúkom. Vajon hová lehetett? Ember nem vihette el, mert környékünkön ilyen nem fordul elő. Állat nem vihette el, mert mostanában nincs a közelben vadállat vagy olyan kutya amelyik ellopná a háziállatokat. (Pár évvel ezelőtt volt sakál, de a mezőőr jóvoltából már szerencsére az nincs itt.)

Hosszú napokig kutatgattam a portán, hogy hol lehet?  Az egyik nap tyúk kotyogásra lettem figyelmes. Rögtön kimentem és láttam, hogy az eltűnt tyúkom az. Követni kezdtem és ő elvezetett a búvó helyére. Nagyon megdöbbentem, mert az előző napokban, legalább háromszor jártam ezen a helyen és ott mentem el mellette talán 30-50 centiméterre. Itt volt egy kezdetleges fészek, amelyben volt 19 tojás. A földön. Magának a tyúknak egy kellemes hely volt, mert nagyon hűvös volt, de a tojásoknak, amelyekből kiscsibéket várt, nem! 

Készítettem egy ládába rendes fészket, betettem az egyik üres ólba, behoztam a tojásokat és a tyúkot a fészekbe, amelyet tyúkanyó boldogan elfogadott. Amikor megéhezett kijött a fészekből, evett és ivott, majd visszament a fészekbe és továbbra is melengette a tojásokat.

Eltelt talán 14-16 nap. Halk csipogást lehetett hallani  a fészekből és a tyúkanyó is egyre boldogabbnak és várakozóbbnak tűnt. Egy reggelre aztán már öt csibe szárítkozott a fészekben. Előbújtak a tojásokból. Alig két nap alatt összesen 14 csibe látott napvilágot. 14 szempár leskelődött ki a boldog tyúanyó tollruhája alól. Tyúkanyó olyan boldog volt, hogy még csak enni és inni sem akart kimenni a fészkéből. Ezért felemeltem, naponta 2x is és kivittem az udvarra, hogy elintézzen minden dolgát. Öt perc múlva már kérte, hogy tegyem vissza a fészkére ismét.

Csibék kikelése után másnap már tettem a fészek egyik sarkába egy pici edényben vizet, a másik sarkába pedig takarmány keveréket. Nagyon keveset ugyan, de tyúkanyó kotyogására csipegetni kezdték az apróra darált finomságokat, majd mártogatták csőrüket a vízbe is. Tehát még a fészekben megtanultak enni és inni.

Lenti videóban láthatod, milyen jóízűen eszegetnek a kiscsibék:

Pár nap múlva kiengedtem őket a szabadba, egy 2,5X2 méteres zárt dróthálós ketrecbe, akonnan a csibék bármikor ki tudtak jönni, felfedező körútra, de tyúkanyó még nem jöhet ki.

Miért is? A csibék még gyengék, nem tudnak még vándorolni tyúkanyóval, mert gyorsan elfáradnak, ezenkívül ne menjenek még ki a nagy jószágokhoz, mert esetleg bántanák őket. Cicáim azok szerették őket. Sűrűn meglátogatják és hosszan nézegetik őket.

Hamar megerősödött minden kiscsibe szépen ettek és ittak, ha aludni szerettek volna bebújtak a tyúkanyó alá és szundikáltak, megpihentek egy kicsit. Még  éjjel is kint aludtak a ketrecben.

Eltelt kb. 3 hét, nagyon szépen megerősödtek és már mehettek is a kertbe, szabadon az erdőbe vidáman kapirgálni.