A szegedi Városháza, ahol Szeged története ma is velünk él

A Széchenyi tér egyik legszebb épülete több mint 140 éve őrzi a város múltját

Ha valaki Szeged belvárosában a Széchenyi térre érkezik, szinte lehetetlen nem észrevenni a tér egyik legkarakteresebb épületét, a Városházát. Karcsú tornya, gazdagon díszített homlokzata és különleges hangulata miatt a város egyik legismertebb jelképe lett.

A Városháza azonban sokkal több egy gyönyörű történelmi épületnél. Falai között Szeged közigazgatásának története, a város újjászületésének emlékei és számos érdekes történet találkozik.

Három városháza egy helyen

A mai Városháza helyén már 1728-ban is állt városháza. A 18. és 19. század fordulóján Vedres István tervei alapján új épület készült, amely azonban az 1879-es szegedi nagyárvízben súlyosan megrongálódott.

A pusztító árvíz után Szeged teljes újjáépítése megkezdődött. A város szintjét jelentősen megemelték, így a korábbi városháza alacsonyabbnak és kevésbé impozánsnak hatott. Az épület alapjainak felhasználásával ezért újabb átalakítás következett.

A munkát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján végezték el. A mai Városháza 1883-ban készült el, és ekkor nyerte el azt a jellegzetes, eklektikus, főként neobarokk megjelenését, amelyet ma is láthatunk.

„Szeged szebb lesz, mint volt”

Az 1883-ban elkészült Városháza felavatásához egy sokat idézett mondat is kapcsolódik. Az újjáépített Szegedet meglátogató I. Ferenc József királyhoz kötik a híres kijelentést:

„Szeged szebb lesz, mint volt.”

A mondat különösen szép jelentést kapott, hiszen az árvíz szinte teljesen elpusztította a várost, Szeged azonban néhány év alatt képes volt újjászületni. A mai belváros számos épülete éppen ennek az újjáépítésnek az eredménye.

A különleges Sóhajok hídja

A Városháza egyik legismertebb különlegessége a Sóhajok hídja, amely a Városházát a szomszédos épülettel köti össze.

A fedett átjárót 1883-ban, I. Ferenc József szegedi látogatására építették. A király és kísérete így közvetlenül, az utca érintése nélkül közlekedhetett a két épület között.

A híd különleges hangulatú építészeti részlet, amely ma már szinte elválaszthatatlan a Városháza képétől.

A torony, amely messziről is felismerhető

A Városháza középső részét karcsú, kétemeletes torony emeli ki. Ez nemcsak az épület egyik leglátványosabb eleme, hanem Szeged belvárosának egyik jellegzetes pontja is.

A torony és az épület gazdag díszítése jól mutatja a 19. század végi városépítészet igényességét. A homlokzaton stukkók, íves díszítések, füzérek és egyéb építészeti részletek teszik látványossá az épületet.

Mi rejtőzik a Városháza falai között?

A kívülről is impozáns épület belső terei legalább ilyen érdekesek. A látogatók számára szervezett vezetéseken többek között a Díszterem, a Lechner-terem, a Tisza-terem és a Sóhajok hídja is megismerhető.

A Városháza ma is Szeged közigazgatási központja, a Polgármesteri Hivatal otthona. Vagyis miközben műemlékként őrzi a múltat, a mindennapokban továbbra is működő, élő épület.

Egy épület, amely Szeged újjászületését meséli el

Talán éppen ez adja a Városháza igazi különlegességét. Nem egyszerűen egy szép épületet látunk, amikor elsétálunk előtte.

Látjuk benne az árvíz előtti Szeged emlékét, az 1879-es pusztítás utáni újjáépítést, a 19. század végének városfejlesztési törekvéseit és a mai Szeged egyik fontos közintézményét.

A Széchenyi tér fái alatt sétálva érdemes egy pillanatra megállni, felnézni a toronyra, és végiggondolni: ez az épület több mint 140 éve áll itt, és ezalatt generációk sora mellett változott körülötte a város.

A Városháza így nemcsak Szeged egyik legszebb épülete, hanem a város történetének egyik különleges tanúja is.

Helyi Kalauz

Szegedi Városháza
Cím: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10.

A Városháza belső terei nem folyamatosan, szabadon látogathatók. A szervezett épületlátogatások regisztrációhoz kötöttek. A Szeged Tourinform jelenlegi tájékoztatása szerint vezetett séták keretében ismerhető meg az épület, többek között a Díszterem, a Lechner- és Tisza-terem, valamint a Sóhajok hídja.

Érdemes figyelni a különleges nyílt napokra is, amikor a Városháza olyan részei is megnyílhatnak a látogatók előtt, amelyek egyébként nem részei a rendszeres látogatásnak.