A szegedi piros papucs


A szegedi papucs története

Rátkai Sándor-féle hagyomány és a hungarikum születése

A szegedi papucs a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb és legismertebb lábbelije, amely nemcsak díszes viseleti tárgy, hanem Szeged város kulturális identitásának is fontos része. A kézzel készített, hímzett papucs évszázados hagyományokra épül, és ma már a magyar kulturális örökség kiemelt elemei közé tartozik.

Ősi eredetek és szegedi hagyomány

A szegedi papucs története a török kori hatásokig nyúlik vissza. A „papucs” szó is török eredetű, és a lábbeli a hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Szegeden azonban különleges formát és díszítést kapott, és a 19–20. századra a város egyik legjellegzetesebb viseletévé vált.

A papucs készítése hosszú ideig sok mester kezében volt: a 20. század elején még több tucat papucskészítő dolgozott Szegeden, főként Móraváros környékén. A mesterség azonban a 20. század végére erősen visszaszorult.

A különleges készítési technika

A szegedi papucs egyik legérdekesebb sajátossága, hogy egy kaptafán készül, vagyis a jobb és bal láb végleges formája csak viselés közben alakul ki. Ezért is mondják: „a szegedi papucsnak nincs párja”.

A papucs jellegzetes elemei:

- bársonyból készült felsőrész,

- kézi varrás,

- bőrből készült talprész (bőrtalp),

- kaptafára formált, jellegzetes hajlított kialakítás,

- díszes szalagok és bojtos elemek.

A hagyomány szerint a menyasszonyok esküvőre gyakran két pár papucsot is kaptak


Rátkai Sándor, a hagyomány megőrzője

A modern szegedi papucs történetének központi alakja Rátkai Sándor (1914–2011), népi iparművész és a mesterség egyik utolsó nagy képviselője.

Ő volt az a mester, aki:

- továbbadta tudását fiatal tanítványoknak,

- és segített abban, hogy a mesterség ne vesszen el.

 

Hungarikum és kulturális érték

A szegedi papucs ma már hivatalosan is elismert nemzeti érték, és bekerült a Magyar Értéktárba, a hungarikumok rendszerének előszobájába.

Ez az elismerés azt jelenti, hogy kiemelten fontos magyar kulturális örökség.

A mai szerepe

Napjainkban a szegedi papucs már ritkábban mindennapi viselet, inkább:

- kulturális rendezvényeken,

- kiállításokon,

- és emléktárgyként jelenik meg.

Mégis erős szimbólum maradt: Szeged múltját, kézműves hagyományait és női viseleti kultúráját testesíti meg.

Tetszett a cikk?

 

 

Városi Magazin cikkajánló

ÍzVilága, ahol a recepteknek történetük is van
Életmód, receptek, Receptek
Az ÍzVilága oldal receptjei a mindennapi konyhából érkeznek. Olyan ételek találhatók benne, amelyeket bárki elkészíthet
Gondolatok Anyák Napjáról
Történetek, Megható történetek
Van egy nó, akinek a keze munkájától illatos a ház, akinek ölelése melegebb minden takarónál...
A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig
Érdekességek, Különleges emberek
Dankó dalai a magyar lélek legmélyebb húrjait pengették: a boldogságot, a bánatot és a honvágyat.
Kedden akár 31 fok is lehet!
Helyi hírek, időjárás
Időkép előrejelzése szerint kedden (május 26.) jelentős felmelegedés várható Szegeden és környékén.
Dóm téri Szentháromság szobor, az újjáéledt csoda
Helyi kalauz, Helyi látnivalók
A szobor az Atya a Fiú és a Szentlélek 7 méter magas homokkőbe faragott ábrázolása.
Szeged mesél... Az utolsó kívánság
Történetek, Emberi történetek
Bálint bácsi nyolcvankét éves volt. Egész életét Szegeden töltötte, nap végén mindig a Tiszához tért vissza.
Szegedi gyereknapi programajánló
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
A Napfény Városa különösen színes ilyenkor. Ugrálóvárak, kézműves foglalkozások, állatsimogatók stb.
A jegyző felhívást tett közzé parlagfű mentesítésre
Helyi hírek, közélet
Szeged megyei jogú város jegyzője 2026.05.12.felhívást tett közzé parlagfű mentesítésre.
Játékdzsungel Játszóház Szeged
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
Szegeden, amely kifejezetten családok, óvodás és iskolás korú gyermekek számára kínál aktív kikapcsolódást.

További cikkek »